HOLD

Vágyálom, Wünschtraum, nyilvánvaló. A nyaralással függ össze és lappangó irigykedésemmel mindenkivel szemben, akinek legalább rongyos kis villája van, valahol a Balatonnál, vagy szőlője a pilisi hegyekben, akármilyen törpe birtoka.

Biztosan, mondtam is magamnak elalvás előtt, ironikusan, a te birtokaid a Holdban vannak.

S már ott is voltam a következő percben, szerény, de kényelmes kis kastélyomban, egy holdkráter tövében.

Kastélyom parkjában sétálgattam a főkapu előtt, amelyen, minden félreértés elkerülése végett, ki is van írva:

„K. F. ezerföldes holdbirtokos."

Alkonyodott, s a homályosuló égen teljes pompájában ragyogott a teliföld.

Erről eszembe jutott régi kedvesem, akivel itt adtam találkát, hogy elandalodva sétáljunk „a halavány földvilágnak járván csendes békében".

Van rá időm és módom. Vagyonkám, amit a Holdhitelintézet őriz, szépen jövedelmez, nem járhatok úgy, mint az a régi bankárismerősöm, odaátról, aki nem gondolt a jövőre, kapzsiságában mindent ezen a világon akart, s most itt, mint a reggeli lapokban olvasom, persze semmije sincs, holdonfutóvá lett vagy beállt valamelyik holdbirtokos kollégámhoz holdmunkásnak.

Hát Istenem, nincs panaszkodnivalóm, végre egy kis nyugalomhoz jutottam. Az ábránd, ez a holdiakkat játszó égi tünemény, valósággá vált. Az idén el is megyek nyaralni, válogathatok, hová utazzam. Valahová a Holdközitenger partjára gondolnám, vagy a Hold más pontjára. Talán Amerikába, ahol még nem voltam, mióta az itteni Kolumbusz Kristóf hajójának árbóckosarából a matróz elkiáltotta magát, hogy: „Hold!"

Azért mégis el kellene intézni néhány ügyemet, mielőtt nyaralni megyek, vagy a holdkörüli útra rászánnám magam. Reggel betelefonálok a szerkesztőségbe, hogy majd írok néhány ügyes riportot, szóljanak kedves szerkesztőmnek, Holdi Mihálynak, tartson helyet a számomra. Erről jut eszembe, még gratulálnom kell kedves kollégámnak, Holda Jolánnak világsikeréhez, hallom, szerte a Holdon olvassák díjnyertes regényét, viszont az én Holdnélküly Jánosom alaposan megbukott. Felajánlottam Held Matyinak, ő se akarja előadni. Talán a külholdon el tudom sütni valahol.

De íme, itt jön szép kedvesem...

Arcán holdontúli mosoly. Ahogy közeledik, alig éri a lába a holdat, oly lenge és légies, mintha csupa földsugárból volna szőve...

— Hát eljöttél? — rebegtem.

— Eljöttem — rebegi halványan, túl minden holdi szerelmen. — eljöttem a receptért.

— Miféle receptért?

— A holdreceptért. Fogyókúrát tartok, és meg akarom tudni, mitől tud a Hold olyan hamar lefogyni. Megsemmisülten roskadok a holdra.

Nem akarok élni tovább. Jobb lesz nekem a hold alatt, szórjanak néhány marék holdat fölém és felejtsenek el. Legyen nekem könnyű a hold.