GENGSZTEREK
Hm, hm. Roppant kínos ügy ezzel az izével, ezzel
a Syc... vagy Sicc, vagy
hogy híjják ezt az amerikai rablókirályt. Magam is
rázom a fejem, de megbocsátok városnak és közvéleménynek és hatóságnak — valljuk
be egymásnak gyerekek, kínos ügy volt, de hiszen én is éppen úgy voltam vele,
ne tegyünk senkinek szemrehányást, én is kíváncsi voltam rá, mikor hallottam,
hogy megérkezett. Egy gengszter, igazi gengszter, az amerikai mumus, akivel az
európai gyereket ijesztgetik, hogy elviszi, ha rossz lesz. Gengszter, igazi
gengszter, rablólovag, bőrharisnya, revolverkirály, aki páncélos autóból
lövöldöz a járókelőkre! A prohibíció idején rettenetes vagyonokat rabolt
össze, metilalkoholba fojtotta a száraz Amerikát, bébiket hurcolt maga után
rabláncon, kiállította őket ragyogó kirakataiba, rajtuk cédulával, hogy
mennyiért válthatók ki.
Kínos ügy, roppant kínos ügy, hm, hm. Legjobb volna persze elfelejteni, nem is gondolni rá, elhessegetni,
mint mikor az embernek utcán vagy társaságban eszébe jut egy ilyen kínos ügy,
egy baklövés, hogy például tegnap őrült kedves voltam a házigazdával, és
kiderült, hogy az inas volt az illető — kínos ügy, kínos ügy, az ember
megrázza a fejét, és erélyesen, hangosan azt mondja magában az utcán: nana,
kérem, gyerünk, kérem!
Persze, hogy
kíváncsiak voltunk rá édes mindannyian, idehívták, odahívták, újságírók
kérdezgették, egyletek felkeresték küldöttségileg, a hatóság órákig faggatta,
beidézték a valutaügyészségre, hosszan tárgyaltak, alkudoztak vele. Azt is
elhiszem, amit félfüllel hallottam, hogy az „Individuálpszichológiai Leányegylet" naponta tartson
előadást a Vigadóban, s hogy már elkelt az egész ház.
És milyen
nagylelkűek akartunk lenni a csirkefogóval! Megértve lehetetlen helyzetét,
hogy őrült vagyonát képtelen elkölteni, mert mindenünnen kiutasítják,
hajlandók vol
tunk megengedni
neki, hogy valami jótékonysági egyesületre, például a Sínylődő
Gyermekágyas Földbirtokosok Segélyegyletére átírja a pénzt, és telepedjék le,
Isten nevében, aki a megtért báránykát szívesebben látja minden más báránykánál.
Komoly akció indult, megalakult a „G. Sz. B. K." a Gengszterek Számára
Bűnbocsánatot Kieszközlő Társaság. Egy
fodrász, hallom, sürgönyt küldött a szállodába, hogy hajlandó adoptálni, fiává
fogadni, módot adni neki, hogy visszatérhessen a társadalomba. Hiába, vannak
még nagy lelkek.
Erre most mi következik,
kérem!
Hajnalra kelve kiderül,
hogy nincs is vagyona, nem is
gengszter.
Egy rendes, közönséges
fráter.
Soha életében
nem csempészett pálinkát, nem rabolt bébit, rajtakapták, amint a szótárban
böngészi, mi az, hogy
„kidnaping".
Megtért bárány.
Életében egy gaztettet nem
követett el!
Ilyen szemtelen szélhámos!
Es még hogy a vagyona... Egyszerűen elbújni jött ide. Olcsón élni, ha lehet.
Na, de ki is hajították a
határon. Sie Ganef, mondták neki, Sie wollen heten.
Nyavalyás,
tigrisbőrbe bújt macska! Sicc!