KARRIER

(Az Új Lafontaineből)

Nem volt népszerű az iskolában. A kollégák nem szerették, bár mindenki elismerte róla, hogy nagyon intelligens.

Tehetséges és intelligens, de lusta. Akkor már mindenki készült valamire, mindenkinek megvolt a maga külön ötlete, saját gondolata, amiből megél majd. Ló az izmait fejlesztette, Tigris a karmait, Gyík már foglalkozott a gondolattal, hogy szárnyakat növeszt magának, Teknősbéka kőkemény lakóházat farigcsált, Pók bonyolult hálórendszert tervezett, Darázs egész nap számolt, rajzolt, szerkesztett, s már közel volt hozzá, hogy differenciálhányadossal, infinitermálmódszer segítségével megkapja a térkihasználás optimális formáját, a hatszögű sejtet.

nem foglalkozott komoly stúdiumokkal. Egész nap ugrált, sütkérezett, táncolt vagy lustálkodott. Még csak lomb116 KARINTHY FRIGYES

sátrat se rakott össze vagy fészket, pedig mellső lába hihetetlenül kifinomodott, játszva pucolta le és törte fel a mogyorót, aminek átfúrásához Szúnak napok kellettek. Legkedvesebb mulatsága a komédiázás volt, rémes fintórokkal szórakoztatta vagy bosszantotta inkább osztálytársait, mintegy dicsekedve ráncos pofájának ocsmányságával. Zsiráf és Elefánt megvetéssel elfordultak, csak Hiéna röhögött rajta.

Az érettségin csúfosan megbukott. Semmit se tudott rendesen, ami az életben való elhelyezkedéshez kell. Nem voltak tisztességes fegyverei, földalatti folyosói, pofazacskói, gyűrűi, agancsa, változó színei. Még a szőrzete is kopottabb és rendetlenebb volt a többinél, talpa csupasz, csülke puha — tornában volt még aránylag a legjobb, de ebben is rendszertelen és logikátlan. A feltett kérdésekre próbált valamit makogni, utánozta a jó tanulót, torz pofákkal megsértve a Bizottság tekintélyét. Végre elutasították s még pótvizsgára se mehetett, egyhangúan az Erdő szégyenének nyilváníttatott. Ahogy a fák közül kifutott, társai restelkedve sütötték le a szemük, ő pedig szamárfülezett és vicsorgott, hátulját mutogatta nekik, úgy tűnt el a sivatag irányában.

Évekig nem hallottak felőle, az első találkozóra se hívták meg, azt hitték elpusztult valamelyik homokbucka alatt, vagy felfalták a termeszek.

Sok idő múlva jöttek róla az első hírek. Vándorfecske kezdte fecsegni, hogy átvergődött a Nagy Vizen s északon, Hidegországban telepedett le. De nem fagyott meg, mert bundája van és gyapja.

— Bundája? — csodálkozott Medve — hogy lehet az? Hiszen ez az én szabadalmam. — Lehetetlen — mondta Juh is, valami tévedés lesz.

A szabadalmi védelem ugyanis ismeretlen az Erdőben, mivel ott egymástól soha nem lopnak alapgondolatot. Annál nagyobb volt a csodálkozás, mikor sorjában jött a

többi hír.

A Delta körül látták őt, páncél volt rajta, de nem a sajátja, úgy látszik, Elefánttól csente el. Aztán — mintha csak ellopta volna terveiket — gúlákat épített, mint Hangya és Vakond. Hosszú méhfullánk volt a kezében, amivel nagyobb állatokat is megtámadott.

Később általános elképedés következett. Sasok esküdöztek, hogy repülni tud, mint a denevér, de úgy, hogy mikor kell, kibújik a szárnyaiból. A villamos rájától eltanulta az ütőáramot, a rovarok csápjáról elleste a rádióhullámokat. Mindenütt feltűnt, ahol nem számítottak rá. Egyre gazdagabb és hatalmasabb lett. Egyetlen saját tulajdona nem volt, amit maga talált volna ki, de minden volt osztálytársa egyéni vagyonát elcsórta és leutánozta és magára szedte. Magánúton megtanult minden fifikát, amit a Fajták Géniusza szétosztogatott, összeszedte az elhullajtott holmit, mint valami ószeres, kijavította és felhasználta. Gazellának elleste gyorsaságát, Oroszlánnak vakmerőségét, Verébnek szemtelenségét, Nyúlnak szaporaságát, a Bagolytól még valami kis bölcsességet is szerzett suttyomban.

Mikor híre jött, hogy az ötvenezer éves érettségi találkozón ő is megjelenik az Erdőben, az osztálytársak közt nagy zavar keletkezett. Még emlékeztek ifjúságára, senki se tudta, hogy fogadják, ha fogadják. Kutya és Sertés, akik jártak nála külföldön, sőt a rossz nyelvek szerint dolgoztak is a birtokán, amellett korteskedtek, hogy felejteni kell a múltat, be kell venni a társaságba, sőt ünnepélyes fogadtatást ajánlottak.

Lett is valami efféle, bár elég hűvös. A ragadozó arisztokrácia távoltartotta magát, inkább a falusi notabilitások jöttek (Bivaly, Ökör stb.) és Kenguru a bankokrácia képviseletében. Néhány udvarias pohárköszöntő is elhangzott. A társaság hamar szétoszlott egy kellemetlen pletyka utóhatása miatt.

A pletykát Farkas terjesztette, akiről viszont azt állítják, hogy sógorára, Kutyára irigykedik, aki „elhelyezkedett" a nagy parvenű üzemében. Saját bevallása szerint azért nem szíveli az ünnepeltet, mert ellopta tőle az ötletet, hogy egy fajtan belül is megehetik egymást a négylábúak.

Tehát feldobta a származási problémát és kijelentette, hogy értesülései szerint kis baj van a nagyszülőkkel, nagyon valószínű, hogy emberszármazású Majomról van szó.