MEGNYOMOK EGY GOMBOT

Kezit csókolom, nagyságos Gondviselés, melde gehorsamst, hogy hogy érzem magam, meg vagyok-e elégedve, hogyne volnék, nagyon jól érzem magam, nagyon meg vagyok elégedve a hellyel, ahová be tetszett szerződtetni, huszadik század, negyedik szakasz.

Hogy meséljem el, ugye, hogy milyen jól el tetszett helyezni? Hogy mért vagyok ilyen goromba, mikor kegyed csak a javamat akarta, igazán, a legjobb századba tett bele, technikai vívmányok, kényelem, szabad gondolat? Dehogy vagyok goromba, csak egy kicsit ideges vagyok. Mit mondjak? Mondtam én, hogy nem jól érzem magam? Hát persze, hogy nagy dolog, mozgókép, repülőgép, csupa gyönyörűség.

Hogy nem voltam boldog, mikor először körülnéztem? Dehogy nem. Csakhogy egy kicsit nehéz volt körülnézni,,,xnert én villamos keltőgépben születtem, tétszik tudni — nem panaszkodni akarok, Isten ments, csak úgy mondom —, amit hermetice elzártak, hogy gyorsabban lássam meg a villamos-ívlámpákat. Az anyám modern nő volt, vett egy finom villamos szoptató-készüléket, valami patent, azt mondhatom, az embernek beteszik a szájába, még mozgatni se kell az embernek a száját, mert van a gépen erre a célra egy villamos szívó- és nyomókészülék, ami, ha megnyomok egy gombot, automatikusan sajtolja be a tejet a csecsemőbe, helyesebben gépemőbe.

Na, aztán szépen felnevelkedtem, persze, a neveléssel sok baj volt, mert természetellenes és zavaró hajlamokat hoztam magammal, valami szerencsétlen atavizmus következtében, amihez nem tudom, hogy jutottam. Így például, mikor gyerek voltam, este, hogy besötétedett, le akartam feküdni, ahelyett hogy megnyomtam volna egy gombot, amitől megint nappal lesz, és az ember megint felkelhet. Továbbá, mikor enni akartam, a szájamba tettem az ételt, ahelyett hogy az automatabüfé szekrényébe tettem volna, ahol az ember megnyom egy gombot, mire kifordul az étel, belefordul az ember szájába, mire az ember megnyom egy gombot, mire rögtön megáll az automata, mire az étel a mellényemen megnyom egy gombot, mire a gyomrom kifordul, mire előlről lehet kezdeni. Továbbá, olyanokat csináltam, hogy gyalog akartam elmenni a babámhoz, pedig az embernek csak be kell ülni egy autóba, meg kell nyomni egy gombot, mire az automobil megindul mire hamarabb ott van az ember, hamarabb megtudja, hogy a babájához egy fél órával később kellett volna jönni, akkor nem találta volna ott azt az urat, akiről a babája már tegnap mondta hogy milyen érdekes ember, csak kár, hogy ő nem tud szimpatizálni vele, mire az ember megnyom egy gombot, mire az inas megjelenik, de nem küldi le az embert egyenesen, hanem megnyom egy gombot, mire megindul a lift.

Igen, kezét csókolom, nagyon szép a villamosság és kényelem százada. Volt nekem egy öngyújtóm, amin csak meg kellett nyomni egy gombot, mire meggyulladt az egész ház, meg volt egy öntöltő tollam, amin csak meg kellett nyomni egy gombot, mire kigyütt a végén a tinta; csakhogy ez utóbbit megint nem tudtam kellő szakértelemmel élvezni, mert tökéletlenül kerültem a világra, és a fejemen nem volt gomb, amit ugyanekkor meg kellett volna nyomni, hogy a tintával egy időben jöjjön ki belőle a gondolati

Mikor huszonegy éves voltam, megnyomtak egy gombot, mire a központ jelentkezett, mire megnyomtak egy gombot, és a csőposta elröpített hozzám egy levelet, hogy gyorsan vonuljak be katonának. Be is vonultam, tettek a hátamra egy gyönyörű, villamoserőre berendezett puskát, amin csak meg kellett nyomni egy gombot, hogy kijöjjön belőle a puskagolyó. Elmentem a csatába, ahol nagyszerű gépfegyvereket láttam, amik vil-lamoserőre vannak berendezve, csak megnyomtak egy gombot, és már le is volt lőve mind a két lábam, továbbá egy nagyszerű srapnellt is csudáltam, ami csak úgy leesett a földre, mire egy gomb benyomult a dinamitba, mire már ki is volt lyukasztva a fejem.

Csináltak nekem gyönyörű villamos műlábakat, amik maguktól járnak helyettem, ha megnyomok rajtuk egy gombot. Csináltak nekem szép, formás kaucsuk-koponyát és gyönyörű műfogakat, amik jobban rágnak, mint az eredeti. És szép villamos műfüleket, amibe mikrofon van, és Marconi-táviratokat is fel tud venni, és szép villamos műszemeket, amikkel nemcsak látni lehet, de fotografálni is lehet, és csináltak nekem szép villamos tüdőt, amibe egy kis villamos motor szivattyúzza a levegőt, és villamos szívbillentyűket, amiken Chopint lehet zongorázni, és villamos gyomrot, ami két perc alatt feldolgozza az ételt, és egy villamos lámpát a fejembe bele, villamos ív-láng-ész szerkezettel.

Én tehát igen jól érzem magam, tekintetes Gondviselés, és igazán semmi bajom nincs. Csak még éppen egy kérésem volna, nagyságos Gondviselés úr, mondja csak, nincs magának odafönt egy olyan villamos istennyilája? Mert mielőtt a villamostársaság feljelentésére letartóztatnak, és beültetnek a villamosszékbe, és csak megnyomnak egy gombot, és liften átszállítanának a másvilágra, mégis jobb szeretném, ha inkább úgy egyszerűen a fejemhez hajigálná azt a sistergős istennyilát, de nem valami szerkezettel, hanem csak úgy marokból, puszta kézzel, szőrin megült kézzel, egy kapásra, mint ahogy az ember a falhoz szokta vágni a villamos telefonkagylót, mikor a központ nem jelentkezik.