PÉLDÁZAT
AZ PRÓJÉTÁRÓL ÉS A BESZÉLŐ MASINÁRÓL
1. Azon
időben pedig vala az kaldeusok között
Géniusznak nevezett Próféta, kit is becsben tarta a
nép, mivelhogy mindenkor igaz dolgot beszéle.
2. És uralkodik vala a kaldeusok között
mérges, azaz Zsebrák Tóbiás, ki is igen sanyargatván a népet, magát azonmód
hizlaló és mindenekben kárt tesz vala.
3. S
felháborodék ezen egész Kaldea
s egyben mindenek, zúgolódván a király ellen, kit is neveznek Zsarnoknak,
mivelhogy zsarolá vala
a népet.
4. S
jövének az Prófétához és mondák neki: Bizony, gonosz
dolgot cselekszik az mivélünk és a mi nemzetségünkkel.
5. Annakokáért
elhatároztuk a mi szívünkben, hogy elűzzük
őt az ő házából és az ő házát egyenlővé tesszük az
földnek porával.
6. Hogy
beteljék az írás szava: A kinek nem inge, de vegye magára, és alamuszi macska
partot mos, mégis legjobb a svéd Gyújtó.
7. Elgondolkodék
pedig az ő szívében Géniusz próféta, s látván a zsarnok
gonoszságát, mondá: A népnek igaza van.
8. Kit
is nagy szóval dicsőítének zajongván: Bizony,
ő a mi nagy Prófétánk, kit az Úr küldött minékünk.
9.Hazatérvén pedig az Próféta,
otthon is el-gondolkodék, s fennhangon mondá: A népnek igaza van.
10. Vala azonban
az ő szobájában egy Beszélő Masina, azaz Fonográf, mely
csendben feljegyzé azon szavakat a vésést mivel
vala az ő viaszán, hogy az megmaradna.
11. A
kaldeusok pedig elűzék az ó fejedelmeket és az
ő házát teszik vala egyenlővé a
földnek porával.
12. S
nagy háborúságok után megválaszták annak helyére
Jó Sámuelt, ki is bölcsen és igaz szívvel uralkodék
mindenek felett.
13. S
egész Kaldea felvirult vala
azon időben.
14. De jövének
ekkor farizeusok és Árulkodók s bujtogaták a népet,
mondván: Bizony, gonosz Fejedelem ő, és a szívében gonoszságot hordoz ellenetek,
éppen úgy, mint ama másik: mert nincsen jó Fejedelem a nap alatt.
15. Azért
űzzétek el őt is, és a házát tegyétek egyenlővé a Földnek
porával.
16. Azok pedig
zúgolódnak vala, és igen fel-gerjedének
az ő szívükben.
17. S
jövének a Prófétához, s mondák: Tégy igazságot.
18. Mert
nincsen Jó Fejedelem a nap alatt, és ő sanyargat minket, minden
nemzetségünkkel egyben, s azért elűzzük őt.
19. A
Próféta pedig elgondolkodék vala,
de az ő szívében megérté, hogy azok bolondok, mivel a
fejedelem, kit másodsorban választanának vala,
bölcs és igaz volna az ő szívében, s népéhez hajlandó.
20. Annakokáért mondá fennhangon: A
népnek nincs igaza.
21. Melyen
mindenek álmélkodának, mivel nem ezt várják vala az ő szájából.
22. S némelyek mormolják vala az ő
torkuknak mélyén: Bizony, hamisan szól immáron, mert másképpen szól,
mint ahogy szólt vala annakelőtte.
23. S mások patvarkodván, mondák: Mivelhogy nincsen már hite, s
eladta az ő lelkét a Fejedelemnek.
24. S
ekkor valamelyik véletlenül meglöké a Beszélő
Masinát, mely forogni kezde magától, s fennhangon mondá: A népnek igaza van.
25. Mivelhogy
egyebet nem tudna mondani.
26. Csak
a mit egyszer belebeszéltek.
27. Ám ekkor zajongva örvendezni kezde a
nép, s kiálták nagy szóval: Éli, Éli,
íme az Új Próféta, a ki megérti a mi szívünket.
28. Bizony
ő megért minket, nem Úgy, mint ez a Másik, a ki
elvesztette az ő hitét és Meg-győ-ző-dé-sét.
29. Míg emennek hite
van, s mindig ugyanazt mondja, a mit egyszer mondott volna.
30. S
vállukra emelték ott a Beszélő Masinát, s végighordozák
az utcán, kiáltozván: Íme, az Új Próféta.
31. S
a Beszélő Masina egyre mondá: A népnek
igaza van.
32. Azok pedig elífzték az ő Fejedelmeket, és az ő régi
Prófétájukat.
33. A
kiknek füleik vagynak, hallják, a kiknek szemeik vagynak, lássák.