VESZJELEK

Sok csuda-szörnyet szül az asszony, az állat,

Forrás vize vértől iszony és utálat —

Kabala emlőjén vér szakad a tejjel,

Halványan a holtak kísértenek éjjel.

Buda halála

Arra nem is gondolnak most az emberek, hogy ebből a szempontból vizsgálják az eseményeket. Azelőtt ez másképpen volt. Ha világháború állt kitörőben, mindenféle csodajalek mutatkoztak; ezzel egy külön tudomány foglalkozott: az asztronómia. De a nép is biztos érzékkel figyelte meg ezeket a jeleket, és számos kegyes adat bizonyítja, hogy a nagy világháborúkat mindenféle szörnyűségek előzték meg: üstökösök mászkáltak az égen, kétfejű borjúk születtek, véres lett a Sajó vize és ilyen dolgok.

Aki tegnap figyelmesen végigolvasta a meteorológiai intézet jelentését, csodálom, hogy nem vette észre, mi történt Csongrád megyében. Az történt, hogy jött egy nagy, fekete felleg, leszállt a földre, és végignyargalt a vetéseken. Nyomában a termés elfeketedett és megégett: egy fekete, széles csík szántotta át a földet. Felső-Olaszországból meg azt jelentik, hogy a puszta földből lángoszlop csapott ki, a felhőkig csapott fel, aztán eltűnt.

Egy percre elállt a szívverésem — hát mi ez? Ejt a meteorológiai intézet jelenti, minden további megjegyzés nélkül, egyszerűen konstatálva, hogy a tüneménynek senki sem tudja magyarázatát adni? Ha ilyesmi Attila idejében történik, a lapok vezércikkben foglalkoznak vele, a macedóniai tőzsdén pánik áll be, a hisztriók, regősök, hegedősök verseket írnak, és a riporősök (egykorú riporterek) előleget vesznek fel a szerkesztősöktől és kiadősök-től. Most meg azt olvasom, hogy Marosvásárhelyen tíz métermázsa súlyú jégdarabkák esnek több ember fejére egyszerre, és ezt a meteorológiai intézet jelenti, hogy aszongya, nagy jégeső Marosvásárhelyen, szokatlan nagyságú jég esett, csapadék is volt, a depresszió leszállt.

Hát nem látjátok a kiújult időket tornyosulni a keleti égen? Nem halljátok a kizökkent idő eresztékeit csikorogni?

A korszellem pihenő arca elfáradt s elpetyhüdt, kultúrában és lanyha örömökben — álmos volt, ásítani akart, és állkapcsa kiugrott helyéből —most rémülettől kidagadt szemekkel, halotthalvá nyan, tátott szájjal mered vissza reánk — Laokoon, a rémület és halál szobra.

Csak a költő riad fel éjszakánként, és látja ezt az arcot: szeleket és viharokat érez, kötekedő, rakoncátlan szelek, ellenkező irányok felől. Békében ura volt a tengernek, úszott rajta, virágos csolnak, és megbabonázta, beszélt hozzá, és azt hitte, a tenger színe az ő bölcs szavaitól oly tükörsima — most alaktalan, tehetetlen és torlódó hullámok közt jajong, bukdácsol, és abból amit beszél, ő maga is csak tévedt sikoltozásokat ért meg. Ő, jaj, nagy bajban van, a költő. Hogy úgy mondjam: jól nézünk ki a költészettel.

Jeleket figyelek hát riadozva, ó, népek, és összegyűjtöttem, hogy lássátok: igen nagy a veszély, és a haragvó istenek romlásunkat nyilatkoztatják meg a földi jelenségekben.

Hát először is.

A városligeti millenáris emlékoszlop meginog alapjaiban. Már most: mikor a millenáris emlékoszlopot csinálták, a szegény, halandó mérnökök kijelentették, hogy annak legalább ötszáz évig ott kell állni, mint a cövek. Ma megingott a szobor — ellenben, mint értesülök, a halandó mérnökök élnek még, és igen erősen állnak a talapzatukon. Ergo: ezek a mérnökök ötszáz éven túl vannak, ami direkte egy természeti csoda és vészjel.

Másodsor. Beadtam egy kérvényt a városházán: három hét alatt elintézték. Értesítettem a meteorológiai intézetet. Nem tudták megfejteni a rejtély titkát.

Harmadszor. Az Erzsébet körútról jelentik: ama sárga, kerekes, kis házacskák egyike, melyek a kocsiút két oldalán álldogálnak kis vályúban, amelyekben egy-egy kalauz lakik — szóval egy ilyen kis épület ma magától megindult, és végigment a vályún. Az emberek ijedten menekültek, ki merre látott: hármat elsodort a veszedelmes tünemény.

Negyedszer. A Józsefvárosban pénteken délután öt órakor a vízvezetéki csapokból idegenszerű, ismeretlen folyadék csurgott — első pillantásra olyan, mint a közönséges ivóvíz, de nincsen se színe, se szaga, nem is langyos, rozsdadarabok, régi törülközők és százlábúak nem úsznak benne.

Ötödször. Egy tehénfejésnek voltam tanúja, a Ferencvárosban; a boldogtalan állat tőgyéből fehér, átlátszatlan, sűrű folyadék patakzott — nem rendes, íztelen, szagtalan és átlátszó tej.

Hatodszor. A Rudolf rakparton egy kocsis megkapta a taxin jelzett összeget, borravalót nem kapott. Nyugodtan köszönt, és továbbment. A nép isteni csodáról beszél.

Hetedszer. Feri megadta a multkorit.

Az ország déli részén erős csapadék. A nyugati depresszió csökkent. Hősüllyedés Európa keleti felében. A meteorológiai intézet jelentése szerint tegnapra hűvös idő várható, helyenként, ott, ahol a fák levelei mozognak, széllel.