Emberkonzerv
Angol szabadalom
Tisztelt Parliament!
A szerves vegytan fejlődésével
egyre közeledik az idő, amikor legyőzve az élő anyagok kérlelhetetlen
végzetét, meg tudjuk állítani a rothadás, felbomlás, feloszlás processzusát, s
mindazt a sok anyagot, ami az élet fenntartásához szükséges, a fogyasztás
pillanatáig abban a változatlan és romlatlan állapotban félre tudjuk tenni,
mint amilyenben a szervetlen anyagok, kövek, fémek, kristályok dacolnak az
idővel.
A világháború egyik legfontosabb tanulsága és eredménye
az a fejlődés, mely a különféle konzervek gyártásában beállott. Az a
sokféle szerves anyag, ami a táplálkozáshoz kell, s ami, ha azonnal
felhasználható nem volt, a baktériumok és fermentumok áldozataként
haszontalanul vándorolt vissza az emészthetetlen földbe, hogy újabb s újra haszontalan
munkával hívjuk ismét életre: most bádogdobozba börtönözve, frissen és
változatlanul várja, hogy rákerüljön a sor. Liebig professzor utopisztikus életformája megvalósult: húsok,
főzelékek, gyümölcsök, tej és cukor, tojás és kávé nem efemer értékű
termék immár, hanem fix érték, olyan, mint az arany és ezüst; s nem
fantasztikum az a feltevés, hogy az idők folyamán ki is szorítja majd a
forgalomból ezeket a fémeket; a jövő pengőpénze talán nem arany,
hanem forint nagyságú bádogdoboz lesz, melyen Eduárd király arcképe helyén egy dombormívű birka jelzi majd, hogy a dobozban ennyi és
ennyi kiló értékű, kondenzált birkahús képvisel ennyi és ennyi koronát.
Két borsókonzerv ér majd egy tökfőzelék konzervet, viszont egy
marhahúskonzervet fel lehet váltani három-négy pacalkonzervre. Tojás- és
zsírkonzervekben kapjuk ki fizetésünket, s a borravaló helyett két-három apró
borkonzerv kockát hagyunk majd a kávéházi asztalon.
Erre a jövőre hivatkozva vagyunk
bátrak szerény javaslatunkat a parliament színe elé
terjeszteni.
A dicső Anglia, mely terményeivel ellátja az egész
világot, az utóbbi időben nemcsak zsírt és húst, lisztet és cukrot szállít
a gyarmatokról azoknak az államoknak, melyekkel kereskedelmi szerződésben,
akarom mondani, erkölcsi szolidaritásban áll,
hanem úgynevezett haderőt is, élő katonákat, amelyeket a
különböző harctereken használnak fel. A gyarmatok kellő mennyiségben
termelik a különböző színű katonákat — a nyerstermény beszerzése
körül nem volna fennakadás. A baj csak az, hogy ez a cikk az éghajlati
viszonyok hatása alatt igen könnyen romlik, s gyakran megesik, hogy mire a
harctérre kerül, törődött, hasznavehetetlen állapotban van az áru, s a
rendelő joggal tagadja meg annak átvételét. Legutóbb Olaszország hagyta
abba a részletfizetést, azzal a megokolással, hogy a szállított katonák
megromlottak.
Ennek a bajnak elkerülése végett ajánljuk, hirdessen a
kormány pályázatot emberkonzerv előállítására.
Az eljárást körülbelül úgy képzeljük,
ahogy friss húst és főzeléket konzerválni szoktak. A nyers katonát
hirtelen lefogjuk, egy kicsit felmelegítjük a fülbe dugott gumicső
segítségével, amelybe langyos ígéreteket öntünk, hogy igy
meg úgy, ne okoskodj, majd neked adjuk Albániát, és azontúl
sokkal jobb dolgod lesz, mint eddig. Ezután eltávolítjuk a könnyen romló
belső részeket, úgymint beleket, zsigereket, józan belátást,
megfontolást, lépet, bárzsingot stb. Az igy megtisztított
katonát forró gőzben lepároljuk, megtörjük, megklopfoljuk. A lábat épen
hagyjuk, a kezekből, gazdasági szempontból, levágunk három-három
felesleges ujjat, amennyiben a fegyver elsütéséhez
négy ujj is elég. A koponyából eltávolítjuk a benne levő kocsonyás
anyagot, és helyébe száz-száz tölténykonzervet teszünk. Ecetet és sót keverünk
a bádogdobozban, felaprított hátizsákot, bakancsot, dohányt, Greynek a háború
céljáról és eshetőségeiről szóló kiáltványából néhány példányt,
sósavban feloldva. A csomagolásnál vigyázunk, hogy levegő ne férjen a
dobozba: egy-egy konzerv legfeljebb öt köbcentiméter nagyságú lehet.
A konzerv ebben az állapotban feltétlenül megbízható. Használat előtt
felrázandó, használat után lelkiismeretről lerázandó. Meleg vízben tíz
percig forralandó, azután bajonettel felnyitandó, a doboz tartalmát kiöntjük a
lövészárokba, és egy kicsit dörzsöljük. Az ilyen konzerv-katona az eredetit
teljesen pótolja, de vigyázni kell, hogy ólommérgezést ne kapjunk tőle.
Az ellenség figyelmeztetendő, hogy fogságban könnyen romlik, így tehát
felbontás után azonnal fogyasztandó. Különösen békebanketten
nagyon kedvelt csemege, körítésnek.
113