CÁPA

Nem, ez nem tréfa, nem ámítás, hanem tény és való — láttam a tulajdon szememmel, nem voltam rest, kimentem az Állat­kertbe a Humoristák Nemzetközi Egyesületének hallgatóla­gos megbízásából, és kihallgatást eszközöltem Őcentségénél, a Fiúmei Cápánál, aki megérkezett Budapestre, és a Cápai Cuncius közvetítésével kegyes volt fogadni munkatársunkat. Megelőzően a kis Brehmben tanulmányoztam a — kacsa termé­szetrajzát, és nagy megdöbbenéssel állapítottam meg, hogy a cápa nem kacsa ezúttal. Nagyon vigyáztam pedig, méréseket eszközöltem, megnéztem a palotát is, amiben fogadott, hogy nem foroge kacsalábon titokban — hát nem. Valódi cápáról van szó, ő az, áttanulmányoztam a mellékelt illetőségi és szü­letési bizonyítványokat, visszamenően addig, mikor még ün­nepelt vendégünk egyszerű cápatojás volt, és megállapítottam, hogy közvetlen Fiúme alatt, kétezer méter mélységben látta meg a napvilágot, ami azt bizonyítja, hogy olyan éles a szeme, mint a foga.

Őcentsége első kérdése az volt, hogy humorista vagyoke, mert — tette hozzá kissé érdesen — ez esetben, ugye, nem kí­vánhatom, hogy ingyen álljon rendelkezésemre olyan adatok szolgáltatásával, amiken csak én kereshetek, ő nem. Nagyon panaszkodott, hogy eddig mennyire el volt hanyagolva ez a dolog, a humoristák kizsákmányolták őt, évtizedeken át meg­éltek belőle, és ő a tulajdon halpénzéből éldegélt. Szerencsé­re nálam volt Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Szenes Béla ki­tűnő barátaim által kiállított írásbeli igazolványom, hogy nem vagyok humorista, és ezzel az igazolvánnyal mint szabad­jeggyel, ingyen élvezhettem a nagy emberevőt, aki most már

elfogulatlanul csevegett, mint aki érzi, hogy kint van a vicc­ből. Csak arra kért, hogy a frankügyet ne keverjem bele a do­logba, teljesen légből kapottak azok a híresztelések, hogy őt is ki akarják hallgatni. Hogy Nádosyt láttae egyáltalán, azt igazán nem tudhatja, annyi mindenkivel találkozik az em­ber, végre is nem cáptalan a feje. Ő egyszerűen azért jött Pest­re, mert remélte, hogy itt lesz mit nyelni. Nem tagja semmi­féle titkos társaságnak, az ő élete tiszta, és az eseményeket nyi­tott szájjal figyeli. Politikai céljai nincsenek, nem is alkotha­tott még véleményt az itteni állapotokról, meg kell várnia, amíg az erre vonatkozó értesüléseket bekapja — egyébként pedig bizalmasan közli velem, hogy utazásának fő indoka az a hír volt, hogy Bicsérdy Béla Pestre jön. Az az ember nagyon érdekli őt, nagy figyelemmel olvasta könyvét, és szeretne vele találkozni — ha látom valahol, okvetlenül küldjem el hozzá. Megígértem neki...