AZ ELFOGULATLAN KRITIKA

Az ember tragédiája

(Színházi kritika a „Faji Tárgyilagos" egykorú számából. —

Írta: Faj Lehel, két változatban.)

ELSŐ VÁLTOZAT

(A szerkesztőt tévesen úgy informálták, hogy Madách...

izé, hogyismondjam csak.)

Az ő Nemzeti (Neumann) Színházukban (Schwarcz), amit szegény magyar (májer) közönségünkre úgy tukmáltak rá, mint sóletet a rakott káposztára (Kohn), megint sátoros ünne¬pet ültek a fajkóbik. Valami MadáchMohnblum Imre (Izsák) teregeti ki előttünk bankjingli képzeletének áporodott fajvi¬rágait, egy „Ember tragédiája" című kóser pesti „világcikk"ben, ami lehet nagyon hasznos az ő speciális faji szempont¬jukból, de amihez kevés köze van a magyarságnak.

Ebben a darabban minden szó burkoltan a pesti közönség faji moralitásának hízeleg, és öntudatlanul szolgálja a zsidó uralomvágy hegemonmentális hekatombáját. Ez a tipikusan pesti író úgy halmozza egymásra a jeleneteket, mint ahogy a tippeket halmozza a lóversenyen, ha a tatája történetesen nem pesti drámaírónak, hanem, a fajparipa érdekének megfelelően, totalizatőrnek neveli.

A Mózes könyvéből kivágott Ádám és Éva, akiknek émely¬gősen szentimentális és keletien buja figurájában Weisné és Schwarcz a korzóról okvetlenül magára ismer, mindenféle alakban és sokféle körülmények között (a történelem fajpszi¬chológiai alapon való meghamisításával) végigvonul Rómán,

Athénen, Bizáncon, Prágán, Párizson, Londonon, még Grön¬landba is eljutnak (hja, tehetik, tellett utazásra a chevrakadisa alaptőkéjéből), úgy utaznak időben és térben, mint a nemzetközi zsidó vigécek, akiknek expresszvonat a bölcső¬jük és a hazájuk.

Valami „eszmé"ről is van szó a darabban, ami hol fellán¬gol, hol lehanyatlik a történelmi színek folyamán — és a pesti közönség tomboló lelkesedéssel jutalmazza ezt a tipikusan zsidó gondolatot, megértve a bizományoslelkű szerzőt, aki ezzel a tőzsdei hausseokra és baisseekre akarja felhívni faj¬sorsosainak figyelmét. Arról nem is beszélve, hogy a francia forradalom tipikusan zsidó beállítása mintegy csendes utalás¬képpen a zsidó érem másik vörös (Roth) oldalára milyen szövetségládai édes muzsika volt az erre berendezett kajla fü-leknek.

Mit mondjunk a darab meséjéről? Pesti mese ez, a Lipót¬városból, különféle korokba „átszerelve". Ádám (Adler) és Éva (Epstein) történelemszállító cég mórickaelképzelése a fá¬raóról (most divatban van Tutankhamen!), Miltiádésről, Tankrédről, Keplerről, Dantonról: élőképek, amiket komptoarista jinglik és rüfkék adnak elő a zsúron. Közönség és szerző meg¬értették egymást a színészeken keresztül, akinek nagyrésze szintén zsidó származás.

Mindebbe mi már belenyugodtunk — de azt már mégsem lehet szó nélkül hagyni, amit a ruhatárban hallottam, kilesve két hitsorsos beszélgetését, akik nem vették észre, hogy jelen vagyok. Ez a zsidó azt közölte a másikkal, hogy két libát vett, és a szavaiból határozottan kivettem — ezt tanúkkal is igazol¬hatom —, hogy az egyik liba fehér volt, a másik pedig barna!!

Nem tudom, szabade még ebben az országban kifejezést adni a magyarság sorsát féltő, zsidó kézen elnyomott nemzeti

gondolatnak — de mint ennek az elnyomott magyarságnak utolsó végvára és lelkiismerete, kötelességemnek tartom ez¬úton felhívni az igazságügyi és kereskedelmi minisztereket, hajlandóke végre rendet teremteni, és energikusan, minden kertelés és „jogrendi" érzékenykedés nélkül felszólítani a zsi¬dót, hogy süsd meg zsidó a libát, mért nem vettél egyformát?!! Mert ha nem — mi majd jogrend és miniszter nélkül fogjuk megkérdezni tőle —, de abban nem lesz köszönet! L..

MÁSODIK VÁLTOZAT

(Kiderült, hogy dehogy! a nagyapja se!)

Tegnapi cikkünkbe néhány értelemzavaró sajtóhiba csúszott Így a „magyarság legnagyobb értéke" helyett „zsidó zagyva¬lék"ot, „hatalmas műalkotás" helyett „kóser pesti bűzbom¬bát", „valódi drámai remekmű" helyett „zsidó jingliknek való zsargonirodalom" szavakat szedett a szórakozott szedő. Mint utólag értesültünk, Madách Imre elsőrangú eseménye irodal¬munknak, és így kérjük az egész cikket, mint értelemzavaró sajtóhibát, tárgytalannak tekinteni. Egyébként a zsidó szedőt, aki az egész bajt csinálta, már eltávolítottuk nyomdánkból.