AZ UTOLSÓ KIKEZDÉS

vagy

Egy anyaszív rejtelmei

vagy

Mi ehhez képest a tenger

végtelen sima tükre?

 

Egy kezdő filmíró vázlatkönyvéből

 

(Monstre film, a jövő évi filmpályázat előrelátható nyertese, melynek történelmi becsét és muzeális értékét, szakértők sze¬rint, biztosítja az az elismert tény, hogy az előzetes jelentések és kommünikék szerzőjét olyan költeményekre ihlette, ami¬lyeneket ebben a műfajban — az előzetes jelentések lírai köl¬tészetében — még nem hallottunk. Ez az előzetes jelentés új korszakot nyit az előzetes jelentések művészetében, a Kisfalu¬dy Társaság prominens tagjai állítják, hogy az óda és himnusz Vörösmarty óta hanyatló kultuszának olyan feltámadását jelen¬ti, amire még nem volt példa az irodalomtörténetben, s be¬avatott körök szerint ennek az előzetes jelentésnek szerzőjét, kizárólag ennek a művének alapján, jövő évre az Akadémia tagjának, a Nobeldíj s a Földes Jolánalapítvány jelöltje gyanánt emlegetik.)

Ben Blumenfeld, a berlini rádió körülrajongott, világhírű bemondója egyik legnagyobb sikerét ünnepli, ugyanis egy köz¬ismert humoreszkemet olvassa bele a mikrofonba ismert humoreszkfelolvasó művészetével. A közönség őrjöng a felolva¬sóval szemben tanúsított rajongásától, s az Atlantióceánt látjuk, amint andalogva veri a taktust az egészhez, s nagyokat röhög a felolvasóművész tökéletes német kiejtésén. Na mármostezt az előadást hallgatja Amerikában egy témasikkasztó neje, akinek ura előzően főbelőtte magát attól való félelmében, hogy őt fogják gyanúsítani ezzel a filmmel is — a nej egészen oda van, most hallja először szóbanforgó humoreszkemet, s ennek hatása alatt azonnal sírva fakad, s nem restelli, csakhogy engem kompromittáljon, azonnal felugrani az ágyból, és olyan közel menni a felvevőgéphez, hogy könnybe lábadt szemei és meg¬tört arckifejezése kétséget kizáróan megállapítható legyen.

Ezután nagy lelki válságon megy át, ugyanis úgy meghat¬ják őt könnyei, amiket a tükörben lát, hogy erről eszébe jut — ami az én humoreszkem nélkül soha nem történt volna meg —, hogy hat évvel ezelőtt, mikor kijött Amerikába, volt neki egy kis fia, akit ottfelejtett a pályaudvaron, retiküljével együtt. Meg¬hökkenve maga is a túlérzékenységtől, hogy egy hatéves dolog, amit normális ember elfelejt, megint eszébe jutott, orvoshoz megy, aki megvizsgálja, és azt a tanácsot adja neki, hogy utaz¬zék Európába, és keresse meg a retikült, mert csak ez gyógyít¬hatja meg. Haza is utazik Berlinbe, mely éppen nagy ünnepet ül; ugyanis Blumenfeld tizedszer olvassa fel szóbanforgó hu¬moreszkemet. A város fel van lobogózva, este tűzijátékot rendeznek a nagy bemondó tiszteletére, akit a miniszter örökbefogad és kinevez a meteorológiai rovat szpíkerének. Ez ünnepség közepett érkezik Missis Anyaszív, aki megtalálja ugyan a retikült, de erről megint eszébe jut, hogy valamit ugyan¬akkor ittfelejtett, csak már nem tudja, mi volt az. Ez rettene¬tesen izgatja — tetszik tudni, milyen rossz az, mikor valaki elfelejt valamit, a nyelvén van és nem tudja kimondani. Azon¬ban szerencséje van, a Nagy Bemondó ugyanis, aki nejét szó¬rakoztatni akarja, megtalálja a pályaudvari ruhatárban Anya¬szív hat év előtt ottfelejtett gyermekét, és okulva a miniszter nemes szívén, örökbefogadja. Anyaszív mármár öngyilkos lesz kétségbeesésében, hogy mit felejtett még itt a retikülön kívül, mikor Blumenfeld éppen arra jár, és felszólítja, jöjjön el nevelőnőnek fogadott gyermekéhez. Anyaszív boldogan kiált fel, végre eszébe jut, hogy neki is volt egy gyermeke, és nagyon örül, mikor látja, hogy éppen ez az a gyerek. Éppen örül, mikor jön Blumenfeldné szeretője, hogy pénzt zsarol¬jon a Nagy Bemondó nejétől. De éppen jön megint a Nagy Bemondó, éppen mikor neje kétségbeesésében kidobja Anya¬szívet, aki éppen betört, hogy gyermekét elrabolja, mikor Blumenfeldné éppen megöli magát. A lépcsőházban véletlenül éppen találkoznak Anyaszív, a zsaroló szerető, az elrabolt gye¬rek, a szobalány, aki Blumenfeldné öngyilkosságát szokta ilyenkor bejelenteni, a rendőrfőnök, Anyaszív ügyvédje, a ki¬rályi ügyész, a mentőtanú Amerikából, a patika, aki a mér¬get előállította, az anyakönyvi hivatal főnöke s a bútorgyár ügynöke, aki Blumenfeld és Anyaszív házassága után a lakást hármuk számára be fogja rendezni, s így hálaistennek vélet¬lenül minden jóra fordul.

Magyarország, 1936. nov. 8.