A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE
ÖSSZEFOGLALÓAN

A cipőfelsőrész-készítő tanoncok tanfolyamának első osztá­lya, valamint a Segesvári utcai felsőbb leányiskola alsó osz­tályának használatára, a vallás- és közoktatásügyi nagymél­tóságú miniszterelnök úr engedélyével.

Bővített kiadás

Előszó az első kiadáshoz

Jelen mű oly célból lett írva, miszerint a Segesvári utcai fel­sőbb leányiskola VI. osztályának növendékei számára oly mű foganatosíttassék, mely a nagym. keresk. min. úr tanterve sze­rint a tananyagnak megfelelő mértékben ismertesse azokat nemzetünk szellemi és nyelvi fejlődése gyanánt. Célunk oly irányban hatni a serdülő tanuló értelmére, miszerint a tan­tervbe vett keretek tekintetbe vételével illető növendék lelki­világa olyatén fejlődés tárgyát képezze, miszerint megismer­hesse dicső nemzetünk irodalmát, és annak korszakokon át tör­tént fejlődését, s így megérthesse, hogy fent jelzett irodalom és nyelv hogyan juthatot a tökéletesség azon magas fokára, melyen ma szemlélhetni képes. Törekvésünk tárgyát képezte, hogy a serdülő lélekkel ne a szakszerű terminológia nehéz­kes keretei közt mozogva ismertessük tárgyunkat: de könnyed és közvetlen modorban igyekezzünk lelkikedély illetve érte­lemvilágára befolyást gyakorolni.

Pest, 1865.

Előszó a második kiadáshoz

Jelen mű második kiadását ugyanazon eszméktől áthatva bővítettük, illetve változtattuk. Igyekeztünk azon adatokat, melyek a könyv kiadása után napvilágot láttak, bevenni ezen új kiadásba. E célból főleg az első szakaszba történtek betoldások, a mondák korában: az új magyar irodalomról szóló fejezetet a tantervnek megfelelően sértetlenül hagytuk.

Pest, 1900.

Előszó a harmadik kiadáshoz

A harmadik kiadást a kor igényeinek megfelelően részlete­sen átdolgoztuk és bővítettük— így például a Szenczi Molnár­ról szóló fejezetben, a költő élettörténetében kiigazítottuk a második kiadás azon hibás feltevését, miszerint a költő „Vio­la" című verséhez az inspirációt Pápán szerezte. Köszönetet mondunk e helyütt dr. Penész Jónás egy.mag.tanár úrnak, aki szíves volt bennünket figyelmeztetni, hogy azon időben Szenczi nem Pápán, hanem Veszprémben tartózkodott.

Budapest, 1917.

Bevezetés

1. Cél. Az irodalomtörténet célja azon művek ismertetése, melyeket az irodalomtörténet magába foglal, a legrégibb időktől napjainkig, oly módon, hogy a legrégibb időkön kezdjük, és úgy megyünk előre egészen napjainkig.

2. Mi az irodalomtörténet? Az irodalomtörténet az iroda­
lom körébe vágó, más szóval irodalmi művek ismertetése és tárgyalása. Köznapi nyelven ezt az ismertetést irodalomtör­ténetnek is nevezzük, vagy más szóval irodalomtörténetnek.

3.  Mit értünk a magyar irodalomtörténet alatt? A magyar irodalomtörténet alatt értjük a magyar irodalom történeté­nek ismertetését.

4.  Korszakok. A magyar irodalomtörténetet úgynevezett korszakokra osztjuk, oly célból, hogy az korszakokra, vagy más szóval korszakokra legyen beosztva. E korszakok:

1.  A legrégibb korszak

2.  A legrégibb után következő korszak

3.  A következő korszak

4.  A középkorszak

5.  A középkorszak utáni korszak

6.  Az új korszak

7.  A legújabb korszak

8.  A legeslegújabb korszak

9.  A legislegistelenebblegeslegújabb korszak

Több korszakról eddig még nem tud az irodalomtörténet.

 

Pesti Napló, 1917. augusztus 12