LENGYEL MENYHÉRT
A faluselek
A „Vígszínház" mozi most
készül Lengyel Menyhért
új darabjára, mely „Prófun, a tajféta" után
jövő szezonban
kerül
színre
ELSŐ
FELVONÁS
Lord Rendezzeu,
a cinikus és elbizakodott faluselek,
a londoni
társaság bámult kedvence, röviden kence,
számtalan rendezéseket végez, és a közönség bálványozza
őt. Végre azonban lelkében úgy érzi, hogy minden smafu,
amiket ő eddig rendezett.
LORD RENDEZZEU (Előkelő londoni társaságban, csupa angol közt,
egy előkelő bőrszoba közepén, angolul beszél több
előkelő angolnak.) Mi volt az, amit eddig rendeznem adtak az istenek?... Semmi. Szobákat rendeztem, vendéglőket rendeztem
Heltainak, legfeljebb néhány parkot Bernsteinnek és egyszer — alle Frád — egy páholyt rendeztem
Molnárnak. Nem, nem. Mindez untat már. De vannak még
szűz területek, távol messzi mezők... hópusztaságok az éjben... uraim,
jelentem, hogy elmegyek faluseleknek az
Északi-sarkra. Majd meglátjuk, elhiszik-e ott, hogy igazi faluselek
vagyok, hogy eszkimók és félmeztelen kritikusok sütkéreznek a hóban.
AMANDA (praehiszterikus nő) Hát nem
szeretsz... hát nem szeretsz... hát nem szeretsz... (Vadul
zokog, fujtogat, ráng.)
Függöny
MÁSODIK FELVONÁS
Északi-sark. Elől több fóka,
a hóbuckák között. Az északi
fény rémesen keresztülfú a jégfák és jégerdők közt.
Pingvinek röpködnek. Jegesmedvék és vad nyulak
hangosan dideregnek a szín közepén, jelezve a hideget.
Hátul óriási jéghegy.
LORD
RENDEZZEU (Süvítve keresztülrohan a hóban, és karját lengetve kiabál.) A
faluselek... a faluselek... Én vagyok a rettenetes faluselek...
Fogcsattogtatva rendez.
VAD KRITIKUSOK (A hóbuckák mögül elődugják a fejüket, és rémülten
nézik. Artikulátlan, éles, nyöszörgő hangon.)
Tamatu...
u... u Drámai egysé-é-ég" Vonalvezet-é-és!
Rein-ha-ha-hard!... Hatás... ma... ha... ha...
haszlagh... Ta... ma... tu... u... u...
Borzasztó mennydörgéssel kitör az
északi fény.
VAD
KRITIKUSOK (Sikoltva szétfutnak a különböző jegeskávéházakba.)
LORD
RENDEZZEU (gúnyosan) Csakugyan elhitték, hogy én vagyok az egyetlen,
üdvözítő falcselek. Rendezzünk tovább.
Hátul kitör két jéghegy. Jegesnyulak
szaladnak át a mezőn. Puskaropogás
Függöny
HARMADIK
FELVONÁS
A színen csak a földgömb van.
Fölül az Északi-sark,
alul a Déli-sark, tisztán kivehető, hogy Amerikában
az emberek fejjel lefelé járnak, nők is. Amanda rohan
az Északi-sark felé.
LORD RENDEZZEU (Egy hóbuckán ül, maga elé mered, elbűvölve nézi a
díszleteket. Rebeg.) Én csakugyan... én
csakugyan... nagyszerű vagyok... Megszelídítem a vad, félmeztelen kritikusokat...
Hátul kitör a tajfun.
VAD KRITIKUSOK (Nyöszörögve mászkálnak négykézláb. Vacog a foguk.)
LORD
RENDEZZEU (vadul) Még ez se elég?
Hátul kitör
a pestis.
LORD RENDEZZEU Nagyszerű! Nagyszerű! Én... én... Ezt én csináltam... És
ezek a boldogtalan, vad kritikusok meg vannak félemlítve...
Már szinte én is félek. (Vízió. Az égen glóriában megjelenik Faludi Miklós
és a pénztárnok kivilágított feje, és elismerően bólintgatnak. Lord Rendezzeu a földre rogyik és kábultan rebeg.) Igen... igen... Most már tudom... Én csakugyan az egyetlen üdvözítő faluselek vagyok... És ez az... én népem... Ó, isten! Ó,
Faludi! Ó, pénztárnok! Segítsetek! Segítsetek!... Most már elhiszem... elhiszem
magam is... Törjön ki minden! Törjenek ki az összes hegyek!...
Törjön ki a földgömb!... (lihegve) Törjön ki a
súgólyuk... a rivaldalámpák... a zsinórpadlás... a tantiémek...
Kitör a nyaká.
Függöny
NEGYEDIK FELVONÁS
A
szerző belsejében. Kettősöblű, hátrafelé homoruló
két
földgömbhöz hasonló helyiség, középen kerek ajtóval.
Gyászzene. Trombitakísérettel ravatalon hozzák a kitört
nyakú Lord Rendezzeut. Vad Kritikusok sorban
bevonulnak
a hátulsó ajtón. Dobpergés. Vad Kritikusok kézirataikat
leteszik a ravatalra. Vad Kritikusok kara. Alkony.
Szélroham. Kitör a nyavalya.
Függöny
Fidibusz, 1911. márc. 3.